9. fejezet

Sziasztok!
Part I. én (flóó)
Part II. Alice.
Aki lusta volt fel rakni -.-"
De hát istenem... xD

9. fejezet
Part I
Seth szemszöge.
Énekeltem is mellé, szerencsére nincs nagyon rossz hangom, így élvezhető volt az előadásom. Ez látszott Lynin. Nagyon élvezte. Tapsikolt, meg dúdolt. Mikor vége lett a dalnak oda hajoltam Lynhez és egy puszit nyomtam az arcára. Ő erre el pirult. Le néztem a körmére és rózsaszín volt. Meg lepődtem. Nessie festené neki?
- Lyni, ilyen volt eddig is a körmöd? – kérdeztem mosolyogva.
- Nyem Szít. – mondta ki édesen.
- Értem. – simogattam meg az arcát. – Nessie gyere csak egy kicsit.
- Igen Seth? – kérdezte Nessie. Én pedig adtam az arcára egy puszit. Rá néztem Lyn körmére ami most piros lett.
- Nézd Lyni körmét, az előbb amikor énekeltem neki rózsaszín volt most pedig piros. – állapítottam meg.
- De ez hogyan? – kérdezte aggódva Nessie.
- Fogalmam sincs.
- Szít, kapjatok tőled puszit ide? – mutatott a szájára Lyni. – Papi is mindig ide ad maminak.
- Nem szabad. – nevetet Nessie.
- Méjt? – kérdezte.
- Mert oda a felnőtek adnak egymásnak. – bevallom le sokkolt a kérése. Lyni mit sem törödve senkivel oda mászott hozám és adott az arcomra egy puszit amikor valaki be lépett a nappaliba.
- Nessie vidd be a szobájába Lynt. – mondta ridegen Jake, na Seth haver most véget.
- Nyee Szít. – kiabált Lyni.
- Gyere kicsim. – vitte el Nessie Lynt.
- Most gyere ki azonnal, hagyd békén a lányomat. – ordított Jake. Ki mentem és Jake egy hatalmas pofont adott. Jake adott mégegyet amikor át változtunk mind a ketten. Egymásnak mentünk volna ha egy hang nem ordítt.
- Jake… ne… nem tehetted… ezt… ezt… Lynnel. – ordított Nessie.
- Kérlek. – szólt halkabban. Jake nem reagált még mindig engem nézet, de nem tett semmit. – Azt istenit, Jacob Black hagyd abba most.
Nessie szemszöge:
Be mentem Lynnel a szobába amikor farkas morgást hallottam.
- Maradj itt! – szóltam rá Lynre. – minjárt jön a mami.
Megláttam, hogy már mind a ketten farkasok és Jake neki akar éppen menni. A könnyeim azonnal elkezdtek folyni. Ha elveszítem Jacobot én abba bele halok de ha Sethel történik valami abba pedig Lyn hal bele.
- Jake… ne… nem tehetted… ezt…ezt…Lynnel. – ordítottam sírás közben Jacobnak. Nem történt semmi.
- Kérlek. – próbáltam halkabban kérlelni, de semmise történt Jake még mindig ugrásnak készülödött és vicsorgott. – Az istenit, Jacob Black hagyd abba most.
- Jake, nem akarlak elveszteni, de Sethnek se legyen semmi baja. Gondolj a lányodra. Gondolj arra nekünk milyen nehéz volt, és gondolj arra, hogy Edward miket művelt. Nehéz volt, szenvedtünk mind ketten. Olyan akarsz lenni mint Edward? Ne kövesd el ugyan azt a hibát, kérlek. Gondolj Lynre, őt ne hagyd szenvedni. Kérlek, ő is legyen boldog, de neki annyit se keljen szenvednie, mint nekünk. Ő hadd szeresse azt akit akar, Jake a bevésődés ellen nem tudsz mit tenni. Az örökre szól, emlékszel örökre? – sírtam el magam. – Jake én szeretlek téged, és harcolok érted is, de a lányomért is. Meg értelek téged is, de őt is. Én már át éltem ezt, Jake emlékszel még rá, hogy mindig ott voltál velem, elviselted a vámpírokat. Csak értem.
Jake elfutott az erdőbe és át változott, emberi alakba jött vissza, hozzám. Jake közelebb lépett hozám és megcsókolt. Ez a csók… egyszerűen elmondhatatlan volt, most igen. Ez nem olyan volt mint az eddigiek. Én sohase beszéltem így Jacobbal. Idő közben Seth is vissza tért emberi alakba.
- Sajnálom Seth… csak… tudod, apa lettem. Most már nem csak egy valakit féltek, hanem kettőt. Ha nincsen Nessie, akkor ezt most nem értem meg. Azt akarom, hogy a lányom boldog legyen, és annyi örömöm van, hogy nem biztos, hogy szeretni fog téged. – kacagott Jake.
- Köszi Jake. – mosolygott Seth, amikor Lyni rohant ki hozzá, aki egy ével idősebbnek nézzet máris ki.
- Szít. – sípitotta lányom, és szorosan Seth karjaiba bújt, én és Jake inkább be mentünk a házba.
- Csinálhatnánk Lynnek egy kis tesót. – nevetett kajánul.
- Jake… kint vannak… a kertbe. – kapkodtam a levegőt, forró kezét végig húzta a pólóm alatt, ajkait rá nyomta az enyémekre.
- Ne most. – toltam el nehezen magamtól.
- Jó. – sóhajtott. Ekkor Seth és Lyni léptek be.
- Figyu, elvihetem sétálni Lynt magammal? – kérdezte kiváncsian Seth.
- Ijen, ijen. – tapsikolt Lyn.
- Persze, naná, simán. – örvendezett Jake, persze tudtam, hogy hátsó szándékai vannak ezzel.
- Hát nem is tudom… - gondolkoztam. – Na jó, benne vagyok.
Köszi. – köszönte meg Seth.

Part2.
*Emily szemszöge*
Itthon főzök, mosok, takarítok a házban egész nap egyedül. Este haza jön férjem, beszélgetünk egy kicsit, aztán beesik a falka pár nélküli része, megvacsoráztatom őket, aztán ők hazamennek, mi meg Sammel ágyba bújunk. Hetente háromszor kiélvezzük az éjszakát, de ma sajnos nem az a nap van. Minden hetem ilyen. Ugyanolyan, kiszámítható, unalmas. Felkeltem a székről, és bementem a konyhába, hogy elkezdjem készíteni a vacsorát. Terveim szerint sült csirkét és sült krumplit készítek. Előkészítettem a húst, majd beraktam a sütőbe, míg az sült, krumplit megpucoltam, felvágtam, hogy majd frissen süssem meg. Mikor kész lettem a hússal, és krumplival, beestek a fiúk az ajtón. Jó kedvük volt. De jó nekik. Elgondolkoztam, hogy ha Nessienek lehet kislánya Jaketől, pedig félig vámpír, akkor nekem mért ne lehetne Samtől. Hisz én ember vagyok, és jócskán idősebb mint Renesme. Nagyon szeretem Nessie-t, de nagyon irigylem is őt. Szép, fiatal, mindenki szereti, és még egy gyönyörű kislánya is van, aki már megtalálta az igazit. Vagyis, őt találta meg az igazi. Vagy áh…mindegy.
- Helló Cicca. – csókolt meg Sam. Férjem nagyon odafigyelt, hogy a fiúknak ne essen ez rosszul, így inkább csak egy köszöntő puszi volt. A fiúk nagyon készek voltak. Bekapcsolták a TV-t egy zenecsatornán és nekiálltak énekelni és táncolni. Negyed óráig hagytam, hogy kiéljék a gyerekkorukat, aztán elájük álltam és kikapcsoltam a TV-t, melyből hangos hurrogás lett.
- Bocsi csajszi, asszem leszavaztak. – mondta valamelyik, de hirtelen nem tudtam melyik mondta.
- Oké fiúk, akkor ma nem vacsiztok, mert Samnek adom az összes sült csirkét és sült krumplit…pedig ma tripla annyi adagot csináltam, mint eddig. – na erre kikapcsolták a TV-t, és leültek az asztalhoz. Mindenki elkezdett lakmározni. Nem sokan voltunk, hisz Jake már a családjával tölti minden ideét, és hát Seth is sokat van náluk. Egyszer kétszer már én is voltam ott, hisz Nessievel igazán jóba lettem. Azt is megtudtam, hogy Jake nagyon szeretne egy fiút. Milyen érdekes, hogy eddig nem szerettek volna gyereket, de most már még egyet akarnak. Azért sajnálom Nessiet, hisz a szüleiről hónapok óta nem is hallot semmit se. Biztosan fáj neki. Mégis csak az anyja és az apja. Bella esettét hallotam és meg is lepett.

*Seth szemszöge*
Annyira örülök, hogy megtaláltam azt, ki számomra a megfelelő, vagyis a tökéletes. A számomra a legfontosabb (persze, a családom után) emberek lánya, az imádnivaló Catlyn. Jake olyan, mint ha a bátyám lenne. Mindig pátyolgat, segít ha kérem. Mindig mellettem áll. Nessie pedig mint egy másik nővér. Kicsit talán máshogy szeretem. Hisz a legjobb barátom csaja, vagyis mostmár felesége.. . Ajjj…Ki bírja már ezt követni?? Bezzeg ha én meg Lyni-cica házasodnánk…Aw*.* De jó lenne…csak még soká lesz…Még kicsi a drága…Bár már totál olyna mint egy kétéves…És ahhoz képest hogy milyen „kicsinek” néz ki, egész szexi Legalábbis és beindulok tőle….Na jó ez most olyan mintha a kicsikre buknék, és mint ha perverz faszkalap lennék. De nem…nem fogok rá úgy gondolni…még.
- Seth! Gyere! Mondanom kell valamit! – hallottam nővérem hangját.
- Oké…- indultam le a legkisebb lelkesedéssel….
- Na, nem csodálom hogy ilyen kedved van, de lesz még ennél rosszabb is…Emlékszel a drága unokahúgunkra, és a drága barátnőjére, akik itt laktak a szomszédba? – mond, hogy nem…kérlek! Csak azt neeee…..
- Narcissa és Bellatrix? – kérdeztem félve…
- Igen…Visszaköltöznek….Sajnos…Én sem örülök neki, de anya igen…Szóval ne mutasd ki nyílvánosan az utálatod. Ha anya nem látja, úgy téped meg őket ahogy akarod.
- Köszi Leah hogy megengeded. – kacsintottam rá.- Na de van valami kaja itthon?
- Nincs…Emilynél kajálunk este. Szóval ne zabálj.
- Oksa…- mondtam, de ekkor már a hűtőben kotorásztam valami ehetőt keresve.
- Ja és ne feledd, holnap délben Sarahéknál kajálunk…Szóval készülj fel a lelki terrorban, mert Narcissa barátnője, még mindig oda van érted…
- Szuper…- tömtem magamba egy adag sült csirkét.