Úgy kell bánni a szerelemmel, mint egy törékeny kismadárral, aki odarepül hozzád, beül a tenyeredbe. Nem zárhatod össze az öklödet, mert azzal szétlapítanád, megölnéd a túl szoros fogással. A szeretetnek bizalomra van szüksége. Szabadon kell engedned a madarat, hogy szárnyaljon, és ha nem jön vissza, sosem volt a tiéd. Ha visszajön, amíg a kezed nyitva van, mindig a tied lesz.

2011. március 13., vasárnap

Hali....

Végleg lépek innen-.-" Köszi a sok szép emléket, de elég volt....Eltűnök, nem írok többet, mert...nem mondom meg miért tudja aki tudja.
Na szép jövőt!
Sziasztok-.-"

2011. március 7., hétfő

11. fejezet

11. fejezet

Bellatrix.
Amikor megfordultam, egy tündéri kislány futott felénk és mögötte Seth. Amikor Seth megláttot teljesen le blokkolt. Hisz én régen fogszabályzos lány voltam, és mit ne mondjak sokat változtam. Los Angelesbe a suliba minden srác velem akart járni. Seth csak nézet minket és nem csinált semmit se. Aztán a kislány oda jött hozzám.
- Szia. – mosolygott tündérien. – Lyni vagyok.
- Szia Lyni, én pedig Bella. – mondtam neki, annyira elragadó ez a kislány. Idő közben ide ért hozzánk.
- Gyere Lyni ne zavarjuk a lányokat. – mondta Seth.
- Nem Szíít. – mondta édesen.
- Nem zavartok. – szólt közbe Crissa.
- Szia Seth. – mondtam közömbösen, hisz anyi évvel ezelőtt ő megbántott engem.
- Trix. – ő mindig így hívott, valami különlegeset akart.
- Tényleg nem zavartok, Lynivel jól össze barátkoztunk, igaz? – néztem a kis pöttöm pannát.
- Igen, igen. – bólogatott. – Neked mi a neved?
- Narcissa. De neked csak Crissa. – mosolygott ő is elragadóan.
- Seth vigyük őket haza. – mosolygott Lyn.
- Catlyn ez nem jó ötlet, most ne zavarjuk a mamit és a papit. – mondta ki lágyan Seth.
- Jendben. – szólalt meg Lyn.
- Trix gyere velem egy kicsit. – mondta halkan.
- Rendben, Crissa vigyázz addig Lynre. – motyogtam zavaromba.
- Tudod… - kezdte zavartan. – Jó újra látni téged.
- Téged is. – mosolyogtam rá.
- Szép vagy… - sütötte le zavartan a szemeit.
- Köszönöm. – pirultam el.
- Azért se akartam, hogy Lynékhez gyertek, mert… Jake kislánya Lyn.
- Micsoda? – sokkoltam le.
- Jól hallotad… Én csak Crissát védem. Hisz az unoka testvérem.
- Meg értelek. – fogtam meg barátian a kezét. Seth le nézett a kezünkre és elmosolyodott. Aztán arca vészesen közeledett az enyém felé aztán ajkai az enyémekhez értek. Egyik karjával a derekamat szorította másikkal, pedig a nyakamat kényesztette. Én mindkét kezemmel erősen bele kapaszkodtam a hajába. Hiszen anyira jól eső bizsergéssel öntött el ez a csók.
- Nyee, Szíít. – kiálltotta Lyn, mirre Seth hirtelen elengedett.
- Este nyolckor itt. – suttogta. Aztán Lynnel eltűntek. Crissa ide rohant hozzám.
- Mi a franc volt ez… te meg Seth? – kérdezte idegesen.
- Most meg mi van? – kérdeztem tőle értetlenül.
- Sam mondta, hogy szerelmes. – forgatta meg a szemeit.
- De… ő csókolt meg, egyébként te se löknéd el Jacobot.
- Az teljesen más, hiszen te soha se jártál Sethel. Csak a legjobb barátod volt. – ordított velem, most meg nem értem mi a baja.
- Tudod mit, szia. – rohantam el az erdőbe…
- Bella ne. – még kiálltott utánam.
Már mélyen az erdőbe lehettem amikor megbotlottam egy faágba és elkezdtem sírni. Csak sírtam és sírtam… Megint farkas vonyítást hallottam meg a távolból.
Már sötét lehetet, amikor egy férfi elém állt.
- Hmm… de jó illatod van, íncsiklandó. Mi a neved kislány? – kacérkodott.
- Bellatrix. – mondtam halkan, meg remegttem a félelemtől.
- Scott vagyok és nagyon éhes vagyok. – villantotta ki elképesztően hegyes és fehér fogsorát.
- Takarodj melőle. – kiáltotta egy hang…

Seth.
Amikor meg láttam a tenger parton Trixt meg lepődtem. Hihetetlen szép lett és, és megváltozott már nagyon. Fura érzést éreztem. Mint amikor Lynt megláttam. Létezik olyan, hogy egyszerre két emberbe vésödjünk be?
Hirtelen Catlyn oda rohant a lányokhoz.
Amikor oda értem már Trixxel barátkozott.
- Gyere Lyni ne zavarjuk a lányokat. – mondtam kedvesen.
- Nem zavartok. – mondta Narcrissa.
- Szia Seth. – köszönt közömbösen Trix, persze erre számítottam, hisz amikor elmondta, hosz szeret én… én… csak úgy cserben hagytam.
- Trix. – mondtam ki fájdalmasan a múltra gondolva.
- Tényleg nem zavartok, Lynivel jól össze barátkoztunk, igaz? – mondta Bellatrix Lynit figyelve.
- Igen, igen. Neked mi a neved? – kérdezte Crissát.
- Narcissa. De neked csak Crissa. – simogatta meg Lyn arcát.
- Seth vigyük őket haza. – magyarázzott Lyn.
- Catlyn ez nem jó ötlet, most ne zavarjuk a mamit és a papit. – próbáltam terelni a témát.
- Jendben.
- Trix gyere velem egy kicsit. – hívtam el beszélgetni Bellatrixt.

***
Amikor haza vittem Lynt, még maradtam náluk. Jake és én Lynivel játszodtunk Nessie pedig vacsorát készített. A tévében valami farkasos mese ment, de Lynt lekötötte árgus szemekkel figyelte a képernyőt, amikor halk kopogás szakította meg ezt a csendet. Jake nyitotta ki az ajtót.
- Crissa? – nézett döbbenten Jake Narcrissára.
- Itt van Seth? – kérdezte idegesen. Féltem, hogy valami baj van.
- Persze. Gyere be. De valami baj van? – kérdezte aggódva Jake.
- Mi a baj? – kérdeztem.
- Trix… Miután elmentetek a partról én… én… össze vesztem vele és bement az erdőbe azóta nem jött vissza és félek, hogy baj van… - sírta el magát Crissa.
- Semmi baj nem lesz. – ölelte át Jake Crissát, amikor hirtelen Nessie lépett ki a konyhából. Kicsit lesokkolva nézte a Jake és Narcrissa párost, akik egymást ölelik.
- Ez meg mi? – köpte a szavakat Nessie.
- Ez nem az… - mondta Jake, Crissa mintha csak kapcsolt volna és elengedte Jaket és oda ment Nessie-hez.
- Szia, Crissa vagyok. Seth unoka testvére. – de amikor Nessie meglátta, hogy Crissa sír, mintha rájött volna, hogy baj van.
- Valami történt? – kérdezte.
- Már elég régóta az erdőben van a barátnője és nem került még elő… - mondta Jake idegesen.
- Értem. – mondta Nessie mintha csak rájött volna arra, hogy a dologban egy vámpír lehet. – Meg kell keresni!
- Nekem kell mennem! – mondtam ellenvetést nem tűrő hangon.
- Nem mehetsz te Seth. – mondta Jacob, de őt ezt nem érti nekem muszáj mennem. Nekem kell őt megtalálnom.
- Crissa gyere főzök egy teát, a fiúk megkeresik őt. – vette fel Lynt Nessie és vezete Crissát a konyhába.
- Gondolod vámpír? – kérdezte Jake… - De miért te akarsz elmenni?
- Tudod… amikor délután meg láttam őt, olyan volt mintha belévésödtem volna, de nem értem ezt az egészet. Úgyan azt érzem iránta mint Lyni iránt.
- Kettőbe? – sokkolt le.
- De Trix már csak a barátom lehet. Nagyon jól tudod, hogy megbántotam amikor elmondta, hogy szeret de én ott hagytam őt.
- Az nem a te hibát volt. Te indulj el az erdőbe én elmegyek Samhez. Elindult amikor beértem az erdőbe farkasá változtam és Trix illatát követtem amikor megláttam őt, és egy vámpír szorította a nyakát… Át változtam és oda mentem.
- Takarodj mellőle. – kiáltotam rá.
- Seth ne… - suttogta sírva, annyira fájt látnom a meggyőtört arcát. De most csak azzal foglalkoztam hogy meg öljem azt a szemetet aki bántani akarta őt. Hirtelen változtam át farksá. Trix először meg ijedt, de amikor bele nézett a szemembe. Meg hallodtam , hogy együtemet kihagy a szíve, aztán vészesen gyorsan dobogott. Elindultam a szemét felé, aki elkezdet rohani, de én a fogaimmal letéptem az egyik karját. Aztán a többiek jelentek meg, én elrohantam át változtam és oda rohantam hozzá. Át öleltem, nem akartam hagyni, hogy még egyszer veszélybe legyen. Magamhoz vontam és még jobban elkezdet sírni. A fiúk is átváltoztak, Sam és Jake rohantak oda hozzánk.
- Jól vagy? – kérdezte Sam.
- Igen, hála Sethnek ha nem jön időbe… akkor megölt volna. – sírt még jobban.
- Nem hagyom, hogy bármi bajod legyen. – suttogtam a fülébe.
- Örülök, hogy jól vagy. – mondta Jacob.
- Köszönöm. – el vittük Jacobékhoz, és ott mindent elmesélt. Nessie főzött neki egy csésze teát, és ahogyan láttam elég jól össze barátkozot Crissával.
- Nessie vagyok. – mutatkozott be Trixnek.
- Bellatrix. – mondta halkan éreztem, hogy még mindig a történtek hatása alatt áll.
- Bejja. – rohant be Lyni és ölelte át, a könyes szemű lányt.
Nessie.
Miután a fiúk elmentek Crissával beszélgettem, Lyni közben mesét nézett.
- A barátnőd és Seth között van valami? – kérdeztem hirtelen. Mire ő csodálkozva nézett rám.
- Tudod… ez bonyolult. – mondta. – Én és Trix régebben itt éltünk. Sethel legjobb barátok voltak, de Bella mindig is többet érzet iránta mint barátság. De sokáig nem merte neki elmondani. Ezért inkább a legnagyobb támasza volt Sethnek. Seth apjának temetésén is végig mellette állt. De amikor elmondta Sethnek, hogy mit érez iránta. Seth hideg lett vele és cserben hagyta. Nem szólt hozzá. Nem foglalkozott vele. Amikor ma találkoztunk a parton velük, Seth annyira furán érezte magát. Mintha megbánta volna, hogy akkor veszni hagyta őt. És megcsókolta Seth…
Én ezért össze vesztem Trixxel és ezért ment az erdőbe. Minden az én hibám… - suttogta. Kicsit meglepődtem ezeken, és féltetem Lynit. Mert lehet, hogy Seth bele vésödött… De Trix mindig is az első lesz Sethnek hisz olyan emlékek kötik őket egymáshoz amit a lányom nem élt át vele.
- Nem a te hibád. – mondtam neki és meg simogattam a kezét. – Jake és neked van valami történetetek együtt?
- Jártunk… De az már nagyon régen volt. Amikor Los Angelesben voltam hónapokig nem is kereset. Aztán egyszer csak feltűnt és szakított velem, de nem kell félned. Nem akarom elcsábitani. Hisz látom, hogy milyen boldogok vagytok. – mosolygot rám. Nem is olyan rossz, kedves lány. Talán még a barátnőm is lehetne.

***
Másnap reggel.
A konyhában készítettem Lynivel a reggelit amikor megcsörrent a telefonom. Alice volt az.
- Igen? – kérdeztem vidáman.
- Ma nem akartok Lynivel eljöni hozzánk? – kérdezte izgatottan.
- Elmehetünk. Fel öltöztettem és indulunk. – aztán letettem a telefont. A reggeli mellé tettem egy kis üzenetet Jacobnak, hogy hova mentünk. Lynire egy rózsaszín pólót, egy fehér nadrágot. Fehér púlóvert és egy rózsaszín mellényt adtam rá. Én felvettem egy barna pulóvert és egy fekete nadrágot. Szürke magassarkú boka csizmámmal. Aztán indultam a Cullen ház felé. Szokatlanul nagy volt a zaj. Hangos kiáltásokat hallodtam. Ha jól vettem észre, akkor foci meccset néztek. – mosolyodtam el ezen.
Amikor beléptem Lynivel a kezembe. Bellát, Edwardot és Janet láttam meg. Edward Jane kezét fogta anyám meg a sarokban ült. Vörösek voltak a szemei… Nem tettem le a lányomat.
- Jól van láttátok, mehetek? – kérdeztem flegmán.
- Ne még. – szólt rám Edward. – Nem gondolod, hogy bele kéne abba szólnod, hogy a lányodat egy vérfarkas szereti?
- Nem, mert az apja is az. És én nem fogom elkövetni azt a hibát mint te, én nem fogom hagyni azt, hogy a lányom szenvedjen. – köptem oda neki a szavakat. Aztán becsaptam magam után az ajtót és nyomtam a gázt. Olyan gyorsan mentem, hogy Lyni sírva fakadt, de már késő volt lassítani. Nagy csatanás és minden elsötétül…

2010. december 22., szerda

10.fejezet

Már nem tom ki melyiket írta, szval nincs hozzáfűzni valóm:)
5 komi és jön a kövi:))
Ja és hosszabb lett, mint szokott:))

puszika^^

10. fejezet.
Bellatrix.
- Bella. – rohant be a szobámba Narcissa.
- Szia. – mosolyogtam rá legjobb barátnőmre.
- Seht és Leah holnap itt vacsiznak. – mondta jó kedvűen.
- Ohh. Seth.
- Ajj. Istenem de bolond vagy. De képzeld Jacobnak már felesége van. – hervadt le a mosoly Crissa szájáról.
- Jajj, de ha meglátja az első barátnőjét akkor biztosan máshogy lesznek a dolgok. – mondtam neki bíztatás képen.
- Tudod… Leah azt mondta, hogy téged valakinek be akar mutatni… - mondta fintorógva.
- Mi van?
- Jól hallotad, csak furcsa, hogy az én unoka tesóm neked keres pasit. – mondta szomorkásan.
- Jaj, tudod, hogy én Leah-val mindig is jobba voltam.
- Tudom… tudom, de akkor is ez rossz.
- Na gyere ide. – öleltem át Narcirssát.

Bella.

Keleten járhattam amikor a telefonomon, kaptam egy üzenetet.
„Tudod, hogy nagymama lettél, és az egyik korcs bele vésödött az unokánkba. A múlt meg ismétli magát. E.”
Part II.
Bella.
E…ki lehet az az „E”?? Edward??Nem hiszem…vagyis szinte lehetetlen…de csak is vele lehet közös unokánk…Jézusom!! Nagymama?? Én?? Fiatal vagyok bassza meg…Nessie felcsináltatta magát azt tudom…De el is felejtettem..Vissza kell mennem, és meg kell ölnöm azt a korcsot, aki ezt tette Nessievel és az unokámmal. Nem lehet hogy vámpír és farkas együtt éljen. Bella! Ezt most hagyd abba! Nem gondolhatsz ilyenre! A lányod boldog azzal a döggel! …istenem…Én tényleg megbolondultam…Lehetséges ez? Egy vámpír aki megőrül? Az évek során egyre selejtesebb leszek…Azt hiszem visszamegyek Volterába, beszélek Edi-cicussal…vagyis, mostmár Edwarddal, hogy ki kéne békülni Renesmével, és ….Basszus….Edwarddal se vagyok már jóba…akkor először vele. Olyan furcsa nélküle. Hiányzik, és nem bírom elfelejteni. Sokat jelent nekem. Vagy tőle egy csodaszép lányom, ki makacsságát egyaránt örökölte apjától, és anyjától, szépségét pedig egyértelműen Edwardtól.

*Jane szemszöge*
Mikor Edy-maci megtudta, hogy kicsi lányának gyereke született, alig tudtam visszatartani, hogy ne ölje meg a korcsot, ki Renesméhez legjobban passzol. Alice mondta el. Kivételesen látta mi történt Nessievel. Al nagyon jóba van Edwarddal. Múltkor volt itt egy lány, vagyis vámpír, akinek az volt a képessége, hogy maximum egy évre emberré tudja tenni a vámpírt. Megkértük, hogy használja rajtam a képességét. Így most ember vagyok. És most vagyok 6 hónapos terhes. Igen, azután estem teherbe, miután Edy-maci és Bella-ribi szakítottak. Másnap jött a vámpírcsaj, mi meg gyorsan cselekedtünk. Aro nem nagyon örült neki, de elfogadta. Edy-maci még mindig állatokon él, persze sütve, én meg mostanség Mekis kaján, gyroson, meg ilyen izéken…Mindent eszek, csak ne legyen egészséges kaja…Na jó a gyümölcsökkel jóba vagyok, de a zöldséget csak a hambiba meg gyrosba tűröm el. Elégé érdekes most ez a szitú főleg, hogy én és Edwardom holnap forksba utazon, hogy találkozunk Reneesmével. Ez a helyzet érdekes, mert Edward nagyapa lett és nem sokára apa is lesz. Hiszen terhes vagyok. De szerencsére rendesen növekszik most a gyerekem, hiszen Edward is ember lett. Szóval igazi ember bébit várok. Azon gondolkoztunk Edivel, hogy meg kérjük Noraht, a vámpír lányt, hogy mindig emberé változtason minket és akkor talán újra boldog lehetek. Hisz én jobban szeretem az ember létett. Mindig is az volt az álmom, hogy ember legyek, és meg öregedjek akit szeretek.

Narcissa.

Vissza jöttem La Pushba. Éppen pakolok ki a dobozokból, amikor egy kis könyvecskét találtam. A régi naplóm…
„A múlt.”
Ez állt a legelső lapon. Aztán laposztam mégegyet.
„Narcissa Clean naplója és élete.”
Ezt a naplót akkor kezdtem el írni amikor találkoztam Jacobbal… Azt hiszem 70-80 oldalból áll.
„Ma éppen a tenger parton sétálgattam amikor meg láttam őt. Azt hiszem meg változtatta az életemet. Jacob Blacknek hívják. Billy Black az apja. Anyámmal Billy nagyon jó kapcsolatot ápollnak, hiszen anyának Billy volt az első nagy szerelme. Billy nagyon kedves ember, apám helyet apám. Hiszen édesapám mág hat éves koromba halt meg, én meg most vagyok tízennégy. Bellatríx a legjobb barátnőm. Ő és a családja lakik melletünk. Velük szembe pedig az unoka testvéreink. Bellának van egy öcse aki két éves Tony, Az édesanyja Holly, az apukája pedig Kent. Nagyon szeret engem a családja hisz olyan vagyok nekik mint a második lányuk. „
Hihetetlen, hogy ezt mind leírtam. De igazság szerint, muszály volt leírnom az érzéseimet. Azóta sok minden történt, hiszen Bella velünk lakik mert a szülei és az öcse Romániába költözött, mert az apukája vámpírológús. Bellatrix nem akart velük menni ezért hozzánk költözött. Nyáron majd megyünk hozzájuk.
„Bella régóta szerelmes Sethbe az unoka testvérembe, talán ez így jó, vagy mégse? Leah a másik unoka testvérem egészen jóba van Bellával. Hisz már majdnem legjobb barátnők…
Rég volt…Évekkel ezelőtt…Azóta elköltöztünk Los Angelesbe, most meg vissza.

- Mi lenne, ha lemennénk a partra?- kérdezte Bella, miután berontott.
- Oké…- mondtam…-
- Szerinted mit vegyek fel? – nevetett.
- Mivel kivételesen süt a nap, és melegebb van a szokásosnál…hát…mondjuk egy pólót és egy sortot. – nevettem.
- Oksa, de akkor öltözz át te is, szólj Sarahnak hogy elmegyünk, és aztán induláááááás. –mondta.
- Oksa csajszi, de siess, 5 perced van. – siettettem.
- Anyaaa! - Ordítottam. – Elmegyünk Bellával a partra.
- Kicsim, ne ordíts, amúgy rendben menjetek, de vigyázzatok magatokra, és este 10re maximum itthon lenni. – nevetett.
- Oké, anyu, imádlak. - öleltem meg. - De most sietek, át kell öltöznöm és elkészülnöm, mert kb.: 3 perce van elkészülni. – énekelve felmentem a szobámba, és átöltöztem. Végig énekeltem. Aztán megcsináltam a hajam. Hosszú, szőke hajamat kiengedtem, és begöndörítettem. Megcsináltam a sminkem, és pont kész lettem, mire berontott Trixy.
- Letelt az 5 perc, nem érdekel hogy állsz, mert indulás.
- Nyugi csajszi, kész vagyok, mehetünk. – nevettem. Felkaptam a telefonom, és elindultunk. A partra menet megkerestem a telefonomba Avriltől a Girlfriend-et, és Bellával énekeltük. Néhányan megbámultak, egy két ember tapsolt, mi meg csak énekeltünk tovább…Jó hangunk van. Pont passzol egymáshoz, és szeretünk is énekelni. Tizenöt perc alatt lent is voltunk. Leültünk a homokba, és folytattuk az éneklést. Nagyon sok mindent énekeltünk, különféle stílusú dalokat.
- Semmit sem változtál. -hallottam egy hangot mögöttünk. Hátrafordultunk.
- Saam! – pattantam fel, és rohantam hozzá. Ő csak nevetett.
- Olyan bolond vagy. – nevetett tovább.
- Jól van na, de úgy hiányoztatok. – Sam volt az egyik legjobb barátom, amúgy meg a felesége is régi barátnőm. – Emily hogy van?
- Nagyon jól, csak szeretne egy kisbabát…- mondta.
- És te nem? – kérdeztem meglepetten.
- De, csak nem érzem úgy, hogy jó apa lennék.
- Ne legyél idióta, te marha! Kibaszott jó apa lennél És különben is, már éppen ideje lenne, hogy babázhassak. – nevettem.
- Jól van na. – nevetett.
- Oo..Szia Bellatrix. Téged is rég láttalak, és te se változtál sokat. – mosolygott és átölelte Bellát. Furcsa volt őket újra így látni. Régen jártak. Bellának Sam volt az első komoly szerelme.
- Szia Sam. Jó újra látni. – mosolygott barátném.
- Sam, nem tudod, mi van Jacobal. – elkomolyodott az arca.
- De tudom…Feleségül vette egy vérszop…vagyis az egyik Cullen csajt, vagyis a Kicsi-Cullent. – furcsa…mért mondta azt hogy vérszop...mit rejt ez a szó? Mert nekem nagyon nem tetszik….Kicsi- Cullen…az meg ki?? Életemben 2szer láttam a Cullenéket, soha nem voltak lent LaPushban, és mind egy idősek voltak. Akkor hogy lehet Kicsi-Cullen? Sok a rejtély mostanság…- Amúgy született egy kislányuk…Tündéri a csaj, kár hogy ilyen anyja van… Szóval esélyed sincs nála…nagyon szereti a feleségét…
- És Sethtel mi van?- szólt közbe barátnőm.
- Semmi…szerelmes, de nem mondhatom el kibe…sajnos…megigértem neki. De holnap lesz este egy kis parti buli…nem jöttök el? – kérdezte mosolyogva,
- De, nagyon jó lenne. Köszönjük a meghívást. – mondtuk egyszerre Bellatrixel. Ekkor farkasvonyítást hallottunk az erdő mélye felől, mire Sam elkomorodott, majd megszólalt.
- Sajnos most mennem kell, holnap este 9kor kezdődik a buli, majd jöttök amikor tudtok… Jók legyetek, és ne menjetek az erdőbe. – figyelmeztetett.
- Rendben Sam. Puszilom Emilyt. – mondtam.
- Én is. – mosolygott Trixy.
- Átadom. Sziasztok. – puszi-puszi-ölelés, és már ment is, mi pedig folytattuk az énekelgetést, egészen addig, amíg egy gyerekkacajt nem hallottunk mögülünk.

2010. december 5., vasárnap

!

Emberek!
Komizzatok, mert már egy csomó mindent megbeszéltünk előre flóóval, és hát kva jó ötleteink vannak:) Szval magatokat fosztjátok meg egy kva jó élménytől:)
Szval emberek azt az egy komit vki írja meg és jön a feji:)

2010. december 4., szombat

Mától 3 komi után lesz friss....Egyrészről, se flóónak se nekem nem esik jól, hogy nem kapunk, másrészt meg szükségünk van a bíztatásra...mi megírjuk a frisst, de nem lesz fönt, csak a komik után...
Hajrá!

2010. december 3., péntek

9. fejezet

Sziasztok!
Part I. én (flóó)
Part II. Alice.
Aki lusta volt fel rakni -.-"
De hát istenem... xD

9. fejezet
Part I
Seth szemszöge.
Énekeltem is mellé, szerencsére nincs nagyon rossz hangom, így élvezhető volt az előadásom. Ez látszott Lynin. Nagyon élvezte. Tapsikolt, meg dúdolt. Mikor vége lett a dalnak oda hajoltam Lynhez és egy puszit nyomtam az arcára. Ő erre el pirult. Le néztem a körmére és rózsaszín volt. Meg lepődtem. Nessie festené neki?
- Lyni, ilyen volt eddig is a körmöd? – kérdeztem mosolyogva.
- Nyem Szít. – mondta ki édesen.
- Értem. – simogattam meg az arcát. – Nessie gyere csak egy kicsit.
- Igen Seth? – kérdezte Nessie. Én pedig adtam az arcára egy puszit. Rá néztem Lyn körmére ami most piros lett.
- Nézd Lyni körmét, az előbb amikor énekeltem neki rózsaszín volt most pedig piros. – állapítottam meg.
- De ez hogyan? – kérdezte aggódva Nessie.
- Fogalmam sincs.
- Szít, kapjatok tőled puszit ide? – mutatott a szájára Lyni. – Papi is mindig ide ad maminak.
- Nem szabad. – nevetet Nessie.
- Méjt? – kérdezte.
- Mert oda a felnőtek adnak egymásnak. – bevallom le sokkolt a kérése. Lyni mit sem törödve senkivel oda mászott hozám és adott az arcomra egy puszit amikor valaki be lépett a nappaliba.
- Nessie vidd be a szobájába Lynt. – mondta ridegen Jake, na Seth haver most véget.
- Nyee Szít. – kiabált Lyni.
- Gyere kicsim. – vitte el Nessie Lynt.
- Most gyere ki azonnal, hagyd békén a lányomat. – ordított Jake. Ki mentem és Jake egy hatalmas pofont adott. Jake adott mégegyet amikor át változtunk mind a ketten. Egymásnak mentünk volna ha egy hang nem ordítt.
- Jake… ne… nem tehetted… ezt… ezt… Lynnel. – ordított Nessie.
- Kérlek. – szólt halkabban. Jake nem reagált még mindig engem nézet, de nem tett semmit. – Azt istenit, Jacob Black hagyd abba most.
Nessie szemszöge:
Be mentem Lynnel a szobába amikor farkas morgást hallottam.
- Maradj itt! – szóltam rá Lynre. – minjárt jön a mami.
Megláttam, hogy már mind a ketten farkasok és Jake neki akar éppen menni. A könnyeim azonnal elkezdtek folyni. Ha elveszítem Jacobot én abba bele halok de ha Sethel történik valami abba pedig Lyn hal bele.
- Jake… ne… nem tehetted… ezt…ezt…Lynnel. – ordítottam sírás közben Jacobnak. Nem történt semmi.
- Kérlek. – próbáltam halkabban kérlelni, de semmise történt Jake még mindig ugrásnak készülödött és vicsorgott. – Az istenit, Jacob Black hagyd abba most.
- Jake, nem akarlak elveszteni, de Sethnek se legyen semmi baja. Gondolj a lányodra. Gondolj arra nekünk milyen nehéz volt, és gondolj arra, hogy Edward miket művelt. Nehéz volt, szenvedtünk mind ketten. Olyan akarsz lenni mint Edward? Ne kövesd el ugyan azt a hibát, kérlek. Gondolj Lynre, őt ne hagyd szenvedni. Kérlek, ő is legyen boldog, de neki annyit se keljen szenvednie, mint nekünk. Ő hadd szeresse azt akit akar, Jake a bevésődés ellen nem tudsz mit tenni. Az örökre szól, emlékszel örökre? – sírtam el magam. – Jake én szeretlek téged, és harcolok érted is, de a lányomért is. Meg értelek téged is, de őt is. Én már át éltem ezt, Jake emlékszel még rá, hogy mindig ott voltál velem, elviselted a vámpírokat. Csak értem.
Jake elfutott az erdőbe és át változott, emberi alakba jött vissza, hozzám. Jake közelebb lépett hozám és megcsókolt. Ez a csók… egyszerűen elmondhatatlan volt, most igen. Ez nem olyan volt mint az eddigiek. Én sohase beszéltem így Jacobbal. Idő közben Seth is vissza tért emberi alakba.
- Sajnálom Seth… csak… tudod, apa lettem. Most már nem csak egy valakit féltek, hanem kettőt. Ha nincsen Nessie, akkor ezt most nem értem meg. Azt akarom, hogy a lányom boldog legyen, és annyi örömöm van, hogy nem biztos, hogy szeretni fog téged. – kacagott Jake.
- Köszi Jake. – mosolygott Seth, amikor Lyni rohant ki hozzá, aki egy ével idősebbnek nézzet máris ki.
- Szít. – sípitotta lányom, és szorosan Seth karjaiba bújt, én és Jake inkább be mentünk a házba.
- Csinálhatnánk Lynnek egy kis tesót. – nevetett kajánul.
- Jake… kint vannak… a kertbe. – kapkodtam a levegőt, forró kezét végig húzta a pólóm alatt, ajkait rá nyomta az enyémekre.
- Ne most. – toltam el nehezen magamtól.
- Jó. – sóhajtott. Ekkor Seth és Lyni léptek be.
- Figyu, elvihetem sétálni Lynt magammal? – kérdezte kiváncsian Seth.
- Ijen, ijen. – tapsikolt Lyn.
- Persze, naná, simán. – örvendezett Jake, persze tudtam, hogy hátsó szándékai vannak ezzel.
- Hát nem is tudom… - gondolkoztam. – Na jó, benne vagyok.
Köszi. – köszönte meg Seth.

Part2.
*Emily szemszöge*
Itthon főzök, mosok, takarítok a házban egész nap egyedül. Este haza jön férjem, beszélgetünk egy kicsit, aztán beesik a falka pár nélküli része, megvacsoráztatom őket, aztán ők hazamennek, mi meg Sammel ágyba bújunk. Hetente háromszor kiélvezzük az éjszakát, de ma sajnos nem az a nap van. Minden hetem ilyen. Ugyanolyan, kiszámítható, unalmas. Felkeltem a székről, és bementem a konyhába, hogy elkezdjem készíteni a vacsorát. Terveim szerint sült csirkét és sült krumplit készítek. Előkészítettem a húst, majd beraktam a sütőbe, míg az sült, krumplit megpucoltam, felvágtam, hogy majd frissen süssem meg. Mikor kész lettem a hússal, és krumplival, beestek a fiúk az ajtón. Jó kedvük volt. De jó nekik. Elgondolkoztam, hogy ha Nessienek lehet kislánya Jaketől, pedig félig vámpír, akkor nekem mért ne lehetne Samtől. Hisz én ember vagyok, és jócskán idősebb mint Renesme. Nagyon szeretem Nessie-t, de nagyon irigylem is őt. Szép, fiatal, mindenki szereti, és még egy gyönyörű kislánya is van, aki már megtalálta az igazit. Vagyis, őt találta meg az igazi. Vagy áh…mindegy.
- Helló Cicca. – csókolt meg Sam. Férjem nagyon odafigyelt, hogy a fiúknak ne essen ez rosszul, így inkább csak egy köszöntő puszi volt. A fiúk nagyon készek voltak. Bekapcsolták a TV-t egy zenecsatornán és nekiálltak énekelni és táncolni. Negyed óráig hagytam, hogy kiéljék a gyerekkorukat, aztán elájük álltam és kikapcsoltam a TV-t, melyből hangos hurrogás lett.
- Bocsi csajszi, asszem leszavaztak. – mondta valamelyik, de hirtelen nem tudtam melyik mondta.
- Oké fiúk, akkor ma nem vacsiztok, mert Samnek adom az összes sült csirkét és sült krumplit…pedig ma tripla annyi adagot csináltam, mint eddig. – na erre kikapcsolták a TV-t, és leültek az asztalhoz. Mindenki elkezdett lakmározni. Nem sokan voltunk, hisz Jake már a családjával tölti minden ideét, és hát Seth is sokat van náluk. Egyszer kétszer már én is voltam ott, hisz Nessievel igazán jóba lettem. Azt is megtudtam, hogy Jake nagyon szeretne egy fiút. Milyen érdekes, hogy eddig nem szerettek volna gyereket, de most már még egyet akarnak. Azért sajnálom Nessiet, hisz a szüleiről hónapok óta nem is hallot semmit se. Biztosan fáj neki. Mégis csak az anyja és az apja. Bella esettét hallotam és meg is lepett.

*Seth szemszöge*
Annyira örülök, hogy megtaláltam azt, ki számomra a megfelelő, vagyis a tökéletes. A számomra a legfontosabb (persze, a családom után) emberek lánya, az imádnivaló Catlyn. Jake olyan, mint ha a bátyám lenne. Mindig pátyolgat, segít ha kérem. Mindig mellettem áll. Nessie pedig mint egy másik nővér. Kicsit talán máshogy szeretem. Hisz a legjobb barátom csaja, vagyis mostmár felesége.. . Ajjj…Ki bírja már ezt követni?? Bezzeg ha én meg Lyni-cica házasodnánk…Aw*.* De jó lenne…csak még soká lesz…Még kicsi a drága…Bár már totál olyna mint egy kétéves…És ahhoz képest hogy milyen „kicsinek” néz ki, egész szexi Legalábbis és beindulok tőle….Na jó ez most olyan mintha a kicsikre buknék, és mint ha perverz faszkalap lennék. De nem…nem fogok rá úgy gondolni…még.
- Seth! Gyere! Mondanom kell valamit! – hallottam nővérem hangját.
- Oké…- indultam le a legkisebb lelkesedéssel….
- Na, nem csodálom hogy ilyen kedved van, de lesz még ennél rosszabb is…Emlékszel a drága unokahúgunkra, és a drága barátnőjére, akik itt laktak a szomszédba? – mond, hogy nem…kérlek! Csak azt neeee…..
- Narcissa és Bellatrix? – kérdeztem félve…
- Igen…Visszaköltöznek….Sajnos…Én sem örülök neki, de anya igen…Szóval ne mutasd ki nyílvánosan az utálatod. Ha anya nem látja, úgy téped meg őket ahogy akarod.
- Köszi Leah hogy megengeded. – kacsintottam rá.- Na de van valami kaja itthon?
- Nincs…Emilynél kajálunk este. Szóval ne zabálj.
- Oksa…- mondtam, de ekkor már a hűtőben kotorásztam valami ehetőt keresve.
- Ja és ne feledd, holnap délben Sarahéknál kajálunk…Szóval készülj fel a lelki terrorban, mert Narcissa barátnője, még mindig oda van érted…
- Szuper…- tömtem magamba egy adag sült csirkét.

2010. november 9., kedd

8.fejezet

Part1-flóó
Part2- énn (Alice)
Hozzáfűznivalóm csak annyi, hogy flóóé a 17 éves Papii enyém meg a Szííít*.* We love you<3
Meg az olvasókat is láwoljuk:)
Jó olvasást:)
pusziika^^


Part I.
Nessie szemszög.
Jake és Billy még nem voltak otthon. Seth és Lyn annyira aranyosan játszotak.
- Seth lassan menned kéne, tudod… Jake szerintem nem nagyon fogadta ezt az egész dolgot túl jól. De ha nem lesz itthon, át jöhetsz. Mi is haza megyünk szerintem a saját házunkba. – mosolyogtam bíztatón Sethre.
- Oké Nessie. Szia Lyn. – adott egy nagy puszit neki és le rakta a kanaépra.
- Nye, Szít ne meny ejj. Majadj itt vejem. – kezded el sírni Catlyn.
- Majd még találkozunk. – mosolygott Lynre Seth. Fájt neki sírni látni a kicsimet. Seth elment és Lyn még jobban sírt. Én felvettem és ringattam. Egy kicsit nyugodtabb lett. De még mindig sírt szegényem. Jacob aggódva lépett be a szobába.
- Miért sír? Hol van Seth? – kérdezte hadarva.
- Seth haza ment, és azért sír mert Seth haza ment.
- Mivan? – kérdezte kicsit lassabban.
- A lányod szomorú mert nincs itt Seth.
- Szít mikoj jöj vissja idje? – kérdezte Lyn még mindig sírva. Én még mindig a hátát simogattam.
- Nem sokára. Jobb lesz Jake ha most haza mennénk.
- Rendben. – Billytől el búcsúztunk és be ültünk az autóba. pár perc alatt otthon is voltunk. Catlyn elaludt ezért én be raktam a kis ágyba. Jake csinált magának egy szendvicset és megette közben pedig a tvt nézte én oda bújtam mellé és gondolkoztam. Igazi családi élet. Le fürödtem és adtam egy jóéjt csókot szerelmemnek, és lefeküdtem aludni.
Reggel az üres ágy fogadott és a konyhábból halk nevetést hallottam. Halkan ki lopkadtam.
- Mit művel itt ez a két Black? – kérdeztem játékosan.
- Hamit maminak. – mosolygott Lyn. – Mami Szít mikoj jön ije?
- Nem tudom. – sóhajtottam. Tudom, hogy csak Jacobon függ a dolog. Nem emlékszik milyen nehéz volt Edward miatt a mi kapcsolatunk? De most itt van Lyn és Seth belévésödött. El kell fogadnia. Szerintem ez jó dolog, Sethnél jobbat nem tudok elképzelni a lányomnak. Ő a tökéletes neki, ha csak nem létezne mégegy Jacob.
- Lyn menj be mesét nézni, a mami hadd beszéljen a papival. – mosolyogtam kislányomra.
- Jejjben. – mászott be a nappaliba Lyn.
- Mit szeretnél Nessie? – csókolt meg Jacob.
- Tudom, hogy neked nem tetszik, hogy Seth Lynbe vésödött de tudhatnád, hogy ez ellen senki se tud tenni. Emlékszel milyen nehéz volt Edward tiltása miatt a szerelmünk? De megérte, nem de? Ha te most nem harcoltál volna akkor mi nem lennénk együtt. Seth vigyázz rá, és te se leszel mellete mindig. A lányod boldogsága a tét. Jake, kérlek fogad el. – mondtam el a véleményemet Jakenek.
- Nem! Nessie nem lehet. – nézett rám szigóruan Jake. Így még sohase láttam őt. Kissé meglepődtem. De valahol megértem, félti Lynt. De ez nem biztos, hogy Lynnek jó.
- Felöltözöm, addig csinálj reggelit, meg eszük, mert utána úgy is jönnek. – mosolyogtam biztatón Jacobra, mivel láttam, hogy a gerince megremegett. Megfogtam a kezét és megsimogattam, az arcára pedig egy puszit nyomtam. Jake csak bólintott és vissza fordult főzni. Lyn a mesét nézte nagy lelkesedéssel. Szerintem senkise mondaná el, hogy 1 napos baba, inkább 2 éves. De valahogy mi se nézünk ki szülöknek. Be valljuk én úgy nézek ki mint egy 17 de csak 12 vagyok. Jake meg már egy ideje 17 éves. Fel vettem egy barna nadrágot, kicsit laza szabású. Hozzá pedig egy piros v kivágású újjatlan pólót. Vörös hullámos hajamat kifésültem és egy lófarokba kötöttem. Ki mentem Lynért aki még mindig a mesét nézte. Kikapcsoltam a tévét és rá mosolyogtam.
- Fel öltözünk, mert nem sokára vendégek jönnek. – mondtam halkan kislányomnak.
- Szít? – lett hirtelen nagyon vidám. Én szomorúan sóhajtottam.
- Nem Szít. – ő erre kicsit szomorúbb lett. Be mentünk a szobájába és kis vörös haját, ami pont olyan színű mint az enyém ki fésültem. Egy rózsaszín pólót adtam rá és egy fehér kis szoknyát, természetesen hozzá egy fehér, rózsaszín mintás harisnyát is. Jake is fel öltözött már és meg is teritett. Tojás rántottát ettünk. Lyn pedig tápszert kapott. Én el mosogattam (azt meg engedte Jake) ő pedig elpakolt. Amikor mindennel végeztem csengettek. Oda sétáltam és kinyitottam az ajtót. Paul, Qiul, Embry, Jared, Leah és Emily állt az ajtóban. Nagyon örültem, hogy Emily is eljött. Mindenki le ült a nappaliba ahová csak tudod.
- Szia kicsi lány Paul vagyok. – köszönt kedvesen Paul Catlynnek.
- Szijja Pój. – mindenki jót kacagott a kicsi Lyn kiejtésén.
- Qiul vagyok Lyn. – muatkozott be Qiul.
- Szijja Kvi.
- Hahó Jared vagyok. – nyújtott kezet, aranyos volt látni, hogy Lynnel kezet fognak.
- Jéjed. – ejtette ki viccesen a mégegy nevet.
- Embry vagyok.
- Embji. – mosolygott Cathlyn.
- Leah. – próbált mosolyogni Leah.
- Lijá. – mosolygott kedvesen kislányom.
- Jaj, Nessie a haj színe és az arca nagyon hasonlít rád. Jake a szeme… pedig a tiéd. Nessi gyönyörű baba. – mosolygott Emily, láttam rajta, hogy ő is vágyik egy babára.
- Emily, köszönjük. – mosolyogtam rá.
- Szia Catlyn. Emily vagyok. – mondta ki barátságosan, le hajolt Lynhez és megsimogatta az arcát.
- Szijja Emiji. – mosolygott Lyn és adott egy puszit Emily arcára. Ez egy tündéri pillanat volt. Soha se fogom elfelejteni. Hamar elrepült ez a nap is. Mindenki hamar megszerette Lynt.
- Kicsim ki fürdessen meg? – kérdeztem kedvesen.
- A papi. – mosolygott Lyn.
- Na hát akkor gyere hercegnő. – vigyorgott Jake.
- Én addig csinálok vacsorát. – állapitottam meg.
Meg vacsoráztunk és szerencsére Lyn hamar elaludt. Reggel amikor felkeltem Jake már nem volt otthon csak a helyén egy cetli.
„Elmentem őrjáratra szeretlek titeket Jacob”
Lyn még aludt, ezért felöltöztem és reggelit is készítettem, pont a tápszert csináltam amikor halk sírást hallottam meg. Ki vettem Catlynt az ágyból és adtam neki egy puszit, felöltöztettem. Be raktam a kisszékbe. Megreggeliztünk. Lyn mesét nézett éppen.
- Át hívjam Sethet? – kérdeztem kislányomat.
- Igen mamiii. – sípitotta. Tárcsásztam a telefon számukat.
- Igen? – szólt bele Leah.
- Öcséd ott van valahol?
- Szia Nessie, szólók neki, de mivan most már nem elég Jake? – kérdezte.
- Lynhez szeretném csak át hivni, szólj neki kérlek.
- Szia Nessie. – köszönt Seth.
- Szia Seth. Nem jössz most át? Jake este jön csak haza. – mosolyogtam barátságosan.
- Rendben. Mindjárt ott vagyok.

Part 2.
Öt perc múlva Seth kopogott. Kinyitottam neki az ajtót, ő pedig széles mosollyal az arcán bejött. Kaptam 2 puszit, amin a lányom megsértődött.
- Szia Lyni. – köszönt. Olyan aranyos. Látszik, hogy fülig szerelmes. Azt az utat, amit máskor 10 perc alatt, hogy kevesebb, mint 5 perc alatt tette meg, és ezt csak azért, hogy lássa a lányomat.
- Seth, főzök valami ebédet, addig foglald le a lányomat lécci.
- Oké, anyuci. – nevetett. Odaült Lyn mellé a kanapéra, és a Micimackót nézték. Aztán a Hupikék törpikéket….
- Nessie, van egy gitárod? – jött be a konyhába.
- Igen, ott van a … - nem tudom…már olyan rég gitároztam. – a szobámba valahol. – nevettem.
- Akkor megkeresem. Azért köszi. – ment ki.

*Seth szemszöge*
Lyni nagyon aranyos. Imádnivaló kiscsaj. Mindenki imádja a falkából. És egy kicsit irigykedem is rá. Amikor én kerültem ebbe a közegbe, akkor mindenki ellenséges volt, kivéve Jake. Most mindenkivel jóba vagyok, de kivételesen Jake haragszik rám olyanért, amiről nem tehetek. Neki kéne a legjobban tudnia, hogy a bevésődés mennyire kiszámíthatatlan. Neki tudnia kéne, hogy az apai tiltás mennyire fáj a bevésődött személynek, és a bevésődés tárgyának egyaránt. Nessie azért kedves, hogy áthívott, most hogy a férje nincs itthon. Ő csak a lánya boldogságát akarja. Megértem én Jake-t is, hisz a lánya 1 napos volt, amikor a bevésődésem tárgya lett, de Renesme sem volt idősebb, mikor ugyan úgy járt, mint a lánya.
- Szíít. – húzogatta a pólóm a kislány. Hamar kezdi. – Ényekejj nyekem. – nevetett.
- Oké Kicsilány, de akkor kérek anyukádtól hangszert.
- Nessie van egy gitárod? – mentem be a konyhába.
- Igen, ott van a… - gondolkodott. - a szobámba valahol. – nevetett.
- Akkor megkeresem…azért köszi. – mentem ki. Megkerestem Nessie és Jake szobáját. Ha Jake megtudja, hogy ott voltam, ki fog nyírni. Nem volt nehéz megtalálni, ott volt a sarokba. Mikor visszamentem a nappaliba, leültem Catlyn mellé, és elkezdtem játszani. Énekeltem is mellé, szerencsére nincs nagyon rossz hangom, így élvezhető volt az előadásom. Ez látszott Lynin. Nagyon élvezte. Tapsikolt, meg dúdolt.