6.fejezet

Hosszabb lett mint szokott, mert rég volt friss, illetve elkapott az ihlet, de már a 7-feji elejét is megírtam:DD Remélem tetszeni fog:)
Part1-flóó
Part2- één:)

*Nessie Szemszög*

Part1.
Már öt hónapja vagyok terhes, de máris akkora a kicsim mint egy 9 hónapos ember baba. Carlilse vizsgálta meg, mivel már haza jöttek persze apa nélkül.
Jake egyre kevesebbet megy őrjáratra. Carlilse szerint bár melyik percben szülhetek. Elégé rossz érzés mivel anyámról nem hallottam semmit se már egy
ideje. Edward pedig Volturi katona lett...
Jacob most épp őrjáraton van, én most Billynek főzök vacsorát. Ő is nagyon örül az unokának. Ő legalább igen. Húsos palacsintát csinálok.
Elég sokat mert ha Jake haza ér éhes lesz, és én se eszek mostanába keveset. Épp elkezdtem teríteni amikor éles fájdalmat éreztem a hasamból. Egyre több
sikoly hagyta el a számat. Éreztem, hogy nem bírom ezt már sokáig. Egy erő teljes sikoly hagyta el a számat Billy kerekezett be a konyhába. Arca hirtelen
eltorzult.
- Hívom Carlilset és Jake... valahogy szólni kell neki.
- Jake... - nyögtem halkan. Azt akarom, hogy minél hamarabb itt legyen mellettem tudtam mit tehetek. Fel kaptam a telefont. Emilyt hívtam.
- Szólj... Jakenek, el...elindult a szülés. - mondtam ki sikolyok közt. Billy vissza tért és szerintem már Carlislenak is szólt.
- Rendben. - mondta Em. - szólok Paulnak ő elintézi. - Aztán kinyomta. Alig telt el pár perc és Alice és Carlilse itt teremtek. Fel állítottak és elakartak vinni.
- Jacob... - suttogtam. - meg kell várnom!
Mindenki elfogadta a döntésemet ezért leültettek a kanapéra egyre sűrűbb fájdalmaim lettek. Féltem, hogy nagy baj lesz ha nem jön mi hamarabb Jake.
- Nessie ha perceken belül nem jön muszáj lesz mennünk. - mondta Alice sietve.
- Nem, nem. - ellenkeztem. Azt akartam, hogy a gyerekem apja velem legyen. Nélküle nem szülhetek. Nem és kész! De nem tudok ellen állni két vámpírnak.
Felállítottak és ki vittek. Az eső esett. Mintha meg érezte volna, hogy valami baj történik. Be ültettek hátra és Alice is be akart ülni amikor valaki
meg akadályozta ebben.
- Alice majd én. - ült be mellém Jake. Annyira meg könnyebbültem. Szorosan magához ölelt. Egy gyengéd csókolt lehelt ajkamra.
- Soha se hagylak többet magadra. - suttogta halkan. Én egy kicsit jobban lettem.
Észre se vettem, de már a Cullen házba voltunk.
Part2.
Gyorsan felvittek az orvosi szobába, Carlisle behívta Alicet, de Jakenek ki kellett mennie.
- Nyugi Nessie, mély levegő, kifúj. Hamar túlleszel rajta. Gondolj arra, hogy a kicsit nemsokára a kezedben tarthatod. – mondta Alice.
- Renesme készülj, ha mondom, hogy „most” akkor nyomj, oké? – kérdezte Carlisle. Én csak bólintottam, mire Alice megszorította a kezem.
- Most Nessie. – mondta először. Nyomtam ahogy csak tudtam.
- Nessie Készülj. – mondta Alice. – Most- szorította meg még jobban a kezem. Ezt még párszor „eljátszottuk”,mikor Carlisle megszólalt.
- Renesme, még 1-2 alkalom és kint lesz.
- Most nyomj. – figyelmeztetett Alice.
- Már látom a fejét. Még egy alkalom, és kész.
- Készülj Nessie. Mooost. – nyújtotta el ezt az egy szót. Teljes erőmből nyomtam. Majd mikor kint volt a baba, erőtlenül hanyatlottam hátra.
- Gyönyörű kislány. – mondta Carlisle és Alice egyszerre.
- Alice vidd el, fürdesd meg aztán add oda az édesanyjának.- adta ki az utasítást nagyapa.
- Jól vagy Renesme? – ült le mellém.
- Igen, csak fáradt vagyok egy kicsit. – mosolyodtam el.
- Igen, ezt gondoltam. Nem lehet könnyű egy félvérnek, farkas bébit megszülni.
- Itt a kislánya, kedves anyuka. – sasszézott oda mellém nagynéném, majd kezembe nyomta kislányomat. – Behívom az apukát, és itt hagyunk hármasban benneteket.
- Szia Kicsim. – adott egy puszit az Életem. Alice és nagyapa kimentek. –Gyönyörű. Rád hasonlít.
- Nem Jake. A szeme a tiéd. – mosolyogtam.
- A mosolya viszont a tiéd. - adott egy csókot, lányunk arcára meg egy apró puszit nyomott. – Megfoghatom? – nézett rám könyörgően.
- Hát persze. – nevettem. – Hisz te vagy az apja.
- Mi legyen a neve? – kérdezte. Majd átvette tőlem.
- Mit szólnál a Catlynhez? – kérdeztem rá.
- Illik rá. Lyn, kislányom. Neked is tetszik? – kislányunk bólintott, amin elmosolyodtam, bár meg is lepődtem.
- Kár hogy anyuék nincsenek itt. Bár Edwardra haragszom, mégis az apám…és Catlyn nagyapja. – hajtottam le a fejem.
- Mami szomojúú…. – nyújtotta felém kicsi kezét Lyn. Amint kimondta, felkaptam a fejem, és elmosolyodtam.
- Nagyon okos lányunk van Édesem. – adta oda Jake a kisbabát.
- Tőled örökölte. – mosolyogtam.
- Nem is tudom, ki mondta még ki az első szavát az első földi napján. – nézett rám komolyan.
- Jól van na. De nem ilyen korán….ráadásul te is nagyon okos vagy. Meg a te gyereked is.
- Csak addig, amíg nem csinál semmi rosszat. Szeretlek Édes. – mosolygott.
- Hát…ahogy az apját ismerem, na meg az anyját is, nem lesz sokáig kisangyal. – lépett be a szobába Emmett.
- Mamii szejjetlek….meg apa is szejjet. – kacagott lányunk.
- Némá megszólalt a kisördög. Már most. Kicsilány, én vagyok a Emmett bácsi.
- Enyett bási – nevetett.
- Tényleg Kisördög…..
- Nyugi már Enyett bási. Catlyn imádni fog téged. – veregette hátba Jake Emmettet, igaz közben majdnem megfulladt a nevetésben.
- Így van Enyett bási. – én is nevettem.
- Min nevet mindenki? – jött be Alice, Jasper, és Rose a szobába.
- Azon, hogy ez elbűvölő kisangyal azt mondta Emmettre, hogy Enyett bási. – mondta Jake.
- Szia Nessie. Megfoghatom? – nézett rám bociszemekkel.
- Hát persze, tessék. – adtam oda. – Amúgy Catlynnek hívják.
- Sziiia Kicsilány. Alice néni vagyok. – mosolygott lányomra.
- Ejic nyényi. – gügyögött.
- Hát ez haláli. Aranyos is, vicces is. – mondta Emmett. Hát igen. Ő az értelmes hozzászólásairól híres.
- Alice add ide. – nyúlt oda Rosalie.
- Rosalie vagyok, amint megnősz, eljössz velem, és Alice-szel vásárolni. – nevetett.
- Rózsáliii. Mamii is jöjjjön. – mosolygott.
- Ő sem hagyná ki, ez biztos. – majd továbbadta Esmenek.
- Szia Lyni. Esme vagyok. Anyukád nagymamája. – mosolygott anyásan nagyi.
- Szejjetlek. – mondta Esmenek, mire nagyi némán sírni kezdett. Továbbadta Carlislenak, Esme pedig a nyakamba borult.
- Jól vagy Kicsim? Nagyon fájt? Nem kéne aludnod?? Jobban örülnék ha pár napig itt maradnátok…
-Nagyi lassabban. Jól vagyok, csak kicsit fáradtan. Majd este alszok és amint lehet megyek vissza LaPushba. Ottaniaknak is látnia kéne Lynt. Szeretlek Esme. – öleltem meg, majd puszit nyomtam arcára.
- Én is…Én is szeretlek Nessie. – sírt tovább.