4.fejezet

Sziasztok! Itt a 4.feji:P flóó írta az első felét, én meg a végét. Remélem tetszik:)
Jó olvasást:)


4. fejezet

Jane szemszög.

Éjfél körül lehetet, a kastély örültek háza lett. Persze köszönhető nekem. Amióta ki tudodott ez a dolog, most minden olyan máss. Edward családja most utálja őt is, meg engemet is. Talán csak egy valaki nem. Rosalie ő soha se szívlelte, azt a nő személyt. Valahogy én se. Aro mostanábba nem ön maga. Azt érzem, hogy ez részben az én hibám. Be kell vallanom lehet, hogy eljött az ideje itt hagyni a Volturit. De Edwardnak családja van, volt... Kezdek nagyon, nagyon ideges lenni...
Sajnálom ezeket a dolgokat. Szégyenlem is magamat. Nem tudnák Reneesme szemébe nézni. Bennem mindenki csak a gyilkost látja. Legszívesebben itt hagynám ezt az egészet, és újra ember lennék. Hiányzik nekem az ember lét. Minden annyira szörnyű lett hirtelen. Alec nem beszél velem, elvileg szerinte el árultam a Volturit. Nevetséges. Talán még Tia az aki szóba áll velem. Nem is értem, hogy Edward mit szerethet egy olyan nőt mint én. Én csak egy férj hóditó, nevetséges tyúk vagyok. Meg hallottam számomra a legszebb légzést.
- Jane te még éjszaka is ennél a pataknál vagy? - krérdezte Edy halkan.
- Kikapcsol az agyam, muszály gondolkodnom. - sóhajtottam. Edward közelebb lépett és megcsókolt szenvedélyes és tűzes csók volt... Amikor egy taps félbe szakította.
- Brávó, brávó milyen díj nyertes csók volt. - mondta Heidi negédes hangon, és közelebb lépett.

Nessie szemszög.

Amikor rá jöttem megijedtem. A Volturi ezt most nem fogja hagyni, hogy egy Farkas, vámpír, ember bébi megszülesen. Simogattam meg a hasamat. Ekkor Jake lépett be és rögtön rájött. Közelebb lépett hozzám és átkarolt. Gyengéden megcsókolta az arcomat.
- Szóval apa leszek? - suttogta elhaló hangon.
- Azt hiszem... - ekkor jutott eszembe hogy milyen apám is van...
Fájt, hogy kínozz engem a tudat. Jake nagyon lassan lehajolt és egy csókot adott a hasamra. Én megfogtam erős karját és egy puszit nyomtam rá. Ekkor jöttem rá, hogy milyen jó életem van, semmi pénzért nem cserélnék senkivel. Szeretek La Pushban élni. Sok barátom van és nem sokára anya leszek. Egy könny csepp utat tört magának és lecsordogált az arcomon.


*1 hónappal később*
Anyu két órával ezelőtt hívott fel, elvileg mindjárt itt lesz. A tisztáson találkozunk, ahol annak idején volt a csata, ahol Victoria meghalt. Jakekel megyek. Nem enged el egyedül. Igaz, az anyámmal találkozok, de mióta kiderült, hogy gyereket várok, Jake sokkal jobban félt. A tisztás szélén jártunk, amikor már láttam anyámat. Közeledett felém, de előttem két méterrel megállt, mégigmért, majd megszólalt.
- Szóval így állunk. Én mindent elmondok, te meg elfelejted közölni, hogy felkoppintottak. Pedig azt hiszem ez nem kis dolog. De végül is csak az anyád vagyok. Minek nekem mindent elmondanod. Pont olyan vagy mint az apád. – ordított.
- Na elég legyen, még nem is köszöntél, de már csesztetsz. Ha tudni szeretnéd, nem akartam telefonon közölni. – mondtam könnyeimmel küszködve.
- Velem te ne beszélj így kisasszony. – szidott meg.
- Na álljon meg a menet Bella. Te ne beszélj így a lányoddal. – állt mellém Jacob.
- Jake te maradj ki belőle. – dorgálta le őt is anyám.
- Bella higgadj le, majd beszéltek ha lenyugodsz, mi most megyünk, Nessienek nem szabad sokat stresszelnie. – karolt át kedvesem, majd anyám válaszára se várva, már úton voltunk hazafelé. Mit is gondoltam. Tökéletes élet a francokat. Az egy dolog, hogy van egy társam, akit mindennél jobban szeretek, és sok sok barátom, na meg egy kisbaba növekszik bennem, de az életem egyáltalán nem tökéletes. Az anyám egy idegbeteg hisztis picsa, az apám meg egy barom, vagy ahogy egyszer egy bölcs ember hívott egy faszkalapot: Farkangyal.